Szöveg

  1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

 

Javaslat a

Rusz-kastély

települési értéktárba történő felvételéhez

 

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Gátér Községért Egyesület

  1. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név:                      dr. Szegesdi Henrietta

Levelezési cím:      6111 Gátér, Bajcsy- Zsilinszky E.u.16.

Telefonszám:         06-30/260-1188

E-mail cím: szegesdiheni@gmail.com

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

  1. A nemzeti érték megnevezése

Rusz – „kastély”

  1. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
 agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód Xépített környezet
 ipari és műszaki megoldások  kulturális örökség  sport
 természeti környezet  turizmus és vendéglátás
  1. A nemzeti érték fellelhetőségének helye:

Gátér községtől keletre, annak külterületi részén, a Csongrád felé vezető főúthoz közel egy majorságban áll.

  1. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
X települési  tájegységi  megyei  külhoni magyarság
  1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az épületet Rusz Ervin (1899-?) neves kecskeméti építészmérnök (nevéhez fűződik többek közt a kecskeméti Aluljáró kivitelezése, a kecskeméti Vasútállomás épületének – volt Indóház – áttervezése, a Kelet-Magyarországot Székelyfölddel összekötő szeretfalva-dédai vasútvonat kivitelezése, a bugaci katolikus templom kivitelezése) saját lakásának, hétvégi házának építette. A kivitelezés 1941-42-ben zajlott, saját tervek alapján párhuzamosan az erdélyi vasút kivitelezésével. A kúria – csak a népnyelv emlegeti kastélyként – egy 160 katasztrális hold területű majorság központi épülete, mellette eredetileg 6 gazdasági épület állt. Az épület mellett közvetlenül gyümölcsös (őszibarackos) terült el. Jellegét tekintve szecessziós, szabadon álló L-alakú, kastélyszerű. A főhomlokzat 1+3+1 osztatú, középen a népi építészetre utaló, három nyílásos, boltíves tornáccal. Hátranyúló szárnyának vége lekerekített, a hátsó homlokzat 3+3 tengelyes, érdekessége az akkoriban modernnek számító tetőtér beépítés.

1945-ben a majort és az épületet államosították, majd a helyi termelőszövetkezet használatába került. Először iskolaként használták, majd magánkézbe került, állaga erősen leromlott, a gazdasági épületeket lebontották, a gyümölcsöst beszántották. Sok évi méltatlan állapot és elfeledettség után ismét új tulajdonos költözött a míves épületbe, aki a műemléki jelleget figyelembe véve renováltatta az épületet, az ablakok eredeti spalettáit felújították, az épület helyiségeit eredeti festésüknek megfelelően állították helyre. Az épület ékességének tartott kőlépcső érintetlenül, eredeti állapotban maradt meg.

  1. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Az épület Gátér község egyetlen olyan magánkézben lévő jelentősebb műemléki védelemre      ajánlott épülete, amely megtartotta az eredeti jellegét az állagmegóvó renoválás után. Méltó emléke Rusz Ervin építészmérnök munkásságának.

Növeli az összetartozás érzését, szimbolizálja a hajdan volt világot azok számára, akik tanyasi iskolaként ide jártak alsótagozatos iskolába, az új kor generációját pedig büszkeséggel töltheti el Rusz Ervin Gátérhoz fűződő hagyatéka.

  1. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 2. – Bács-Kiskun megye (ISBN: 9789630042499), 30. oldal.