Szöveg

  1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a

Gátéri csíramálé

települési értéktárba történő felvételéhez

Készítette:

Jánosiné Gyermán Erzsébet

……………………………………………

Gátér, 2016. 04.22.

(P. H.)

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

 

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Gátéri Települési Értéktár Bizottság

 

  1. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név:           Jánosiné Gyermán Erzsébet

Levelezési cím:      6111 Gátér, Petőfi Sándor u.16.

Telefonszám:         06-76/426-220

E-mail cím: gater@freecomp.hu

 

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

 

  1. A nemzeti érték megnevezése

A gátéri csíramálé

 

  1. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
X agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód  épített környezet
 ipari és műszaki megoldások  kulturális örökség  sport
 természeti környezet  turizmus és vendéglátás

 

  1. A nemzeti érték fellelhetőségének helye

Gátér belterület

 

  1. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
  X települési  tájegységi  megyei  külhoni magyarság

 

  1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

A csíramálé régen a paraszti családokban főleg a gyermekek csemegéje volt. A nagy cukortartalma miatt elvette az éhségérzetet, jól tűrtek tőle. Ezen a környéken csongrádi és gátéri asszonyok készítették elsősorban.

Szezonális, nem nagyüzemben készített élelmiszer. Nagyon egészséges, mert sokféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Olcsó, ízletes, és mivel zsírtalan sütemény, fogyasztása főként az adventi és húsvéti böjti időszakhoz kapcsolódott. B-, D- és E-vitamintartalma kiemelkedően magas.

Fejlett társadalmunkban egyre kevesebb természetes és adalékmentes élelmiszert fogyasztunk. Az emiatt előforduló ásványi anyag és vitaminhiányok betegséggel járnak. Őseink már ismerték az energiát adó vitaminforrást, a búzacsírát, melyet használtak betegségek megelőzősére és a népi gyógyászatban is. (Pl. idegrendszeri probléma, magas vérnyomás, méregtelenítés, fáradság.)

Napjainkban házilag, a hosszadalmas munkával elkészíthető csíramálét már egyre kevesebb családban  készítik. De üzletben megvásárolható, községünkben elég népszerű termék

Hozzávalók:

6-8 marék, kb 25-30 dkg búza

2.5 liter víz

  1. 2 kg liszt

A gátéri csíramálé receptje

Urbán Istvánné elmondása alapján, aki még napjainkban is maga készíti a finom, édes és nagyon egészséges „süteményt”.

A búzát alaposan át kell válogatni, minden sérült szemet kiszedni. Utána több léből átmosni addig, amíg a búzáról leöntött víz teljesen tiszta nem lesz. A nedves búzát edénybe  téve (félhenger alakúra) állandóan nedvesen kell tartani. Amikor megjelenik a csírakezdemény a szemeken, deszkára rakva nedves ruhával letakarni. Ezután a ruhát kell állandóan nedvesen tartani, ami két célt szolgál: egyrészt megvéd a fénytől, másrészt a búzaszemeket nedvesen tartja. 2-3 nap után megjelennek a gyökérkezdemények, amelyek összefogják a búzaszemeket, s aztán elkezdenek növekedni a búzahajtások is. 4-5 nap után a hajtások elérik a 2-2,5 cm magasságot. Ekkor a csírát feldaraboljuk, vízbe áztatjuk rövid ideig, majd húsdarálón ledaráljuk. A ledarált masszára vizet öntünk, ebben kiáztatjuk. Majd szitán vagy teaszűrőn leszűrjük. A keletkezett léből veszünk egy kisebb mennyiséget külön edénybe, a többihez lisztet adunk. A lisztes masszának jó sűrű nokedli tészta állagúnak kell lenni, amit fakanállal addig verünk, amíg a tésztában a buborékok megjelennek és a  tészta fényes lesz. A félretett léből a tepsi aljára öntünk, beleöntjük a masszát,  a maradék levet a tetejére öntjük és egyenletesen elosztjuk rajta.

Előmelegített sütőbe vagy kenyérsütéshez fölfűtött állapotú kemencébe rakjuk és kb. 2 órahosszáig sütjük. Akkor jó, ha a tetején karamell színű sült részek lesznek. A csíramálét tálba szedjük, rétegesen, hogy az erősebben megsült részek lentebb kerüljenek, hogy a csíramálé többi részétől megpuhuljanak. Kihűlés után mézsűrűségű”folyadék” keletkezik, ami igazából a csíramálé jellegzetes ízét adja. Hidegen szeleteljük.3-4 napos korában a legjobb ízű.

  1. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

Az egyik legrégebbi magyar sütemény. Készítése családról családra öröklődött, receptje szájról-szájra vándorolt. Napjainkban azonban már egyre kevesebb családban készítik ezt a szezonális, gazdag vitamin- és ásványi anyag tartalmú élelmiszert községünkben is.

Fontosnak tartjuk, hogy a települési értéktárba felvéve megőrizzük ezt az ételt az utókor számára, és lehetőségünk szerint a fiatalabb generáció körében is népszerűsítsük az elkészítését.