Szöveg

  1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat

Rádi Józsefné citerajátéka

települési és megyei értéktárba történő felvételéhez

I.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

  1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Gátér Települési Értéktár Bizottság

  1. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Jánosiné Gyermán Erzsébet

Levelezési cím: 6111 Gátér, Petőfi Sándor u.16.

Telefonszám: 06-76/426-220

E-mail cím: gater@freecomp.hu

II.

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

  1. A nemzeti érték megnevezése

Rádi Józsefné citerajátéka

  1. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
 agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód  épített környezet
 ipari és műszaki megoldások X kulturális örökség  sport
 természeti környezet  turizmus és vendéglátás
  1. A nemzeti érték fellelhetőségének helye

6111 Gátér, Szabadság u.15.

  1. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
X települési  tájegységi  megyei  külhoni magyarság

 

  1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Rádi Józsefné (Önmagamról) Az út….idáig

1957.augusztus 16-án születtem Kiskunfélegyházán. Édesapám gyári munkás volt, édesanyám pedig vezette a háztartást, végezte a tanya körüli teendőket, ahol nagy-nagy szeretetben nevelkedtem. Általános iskolába a közeli faluba, Gátérre jártam, majd a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban érettségiztem. Az ének és a zene végigkísérte életemet. Amíg nappali tagozatos iskolába jártam, mindvégig énekkaros voltam. Abban az időben voltam gyerek, amikor a szomszédok még összejártak, sokszor csak beszélgetni általában vasárnap esténként, vagy pedig a mezőgazdasági munkákban segítették egymást.(pl. kukoricafosztás) Ilyenkor mindig nóta- és citeraszóval ért véget a nap,az éjszaka. A szórakozást a házbálak (földes szobákban tartott padkaporos bálak) jelentették. Szinte alig volt olyan ház, tanya, ahol ne lett volna citera. Ennek hangjaira mulattak, táncoltak a lakodalmakban, keresztelőknél, névnapokon, sőt még a disznótorokon is. Miket táncoltak? Elsősorban csárdást, természetesen, de volt ott fox, keringő, tangó, meg ami jött.

Miért írom le ezeket a gondolatokat? Mert….. édesapám járt ilyen alkalmakra citerázni. Kicsi lány (talán 4 éves) lehettem, amikor felültetett az asztalra,ahol a hangszerét ápolta – most már tudom-hangolta,húrozta,fényesítette. Gyerekésszel úgy gondoltam, hogy a dallamok eleve bele vannak csinálva a hangszerbe, csak ki kell azokat csalogatni onnan ügyesen. Soha nem tanított, csak lestem,hogy csinálja. Még hagyományosan pulykatollal pengetett és nyomta a dallamhúrokat. A körülötte lévő tárgyakból is hangszert tudott csinálni: filmet fújni, a szekrény oldalán dobolni, kanalat pörgetni, köcsögdudázni.

Akkoriban 60-as évek végén,70-es évek elején) egyedüli kikapcsolódás volt Szüleim számára, hogy vasárnap délutánonként moziba jártak. A dédmamám (aki velünk lakott) ilyenkor levette a szekrény tetejéről a „szárazfát” – ahogy apu hívta a citeráját – és próbáltam utánozni őt….   És egyszer csak kitartó szorgalmamnak köszönhetően el tudtam játszani a Zöld erdőben de magos, zöld erdőben de magos a juharfa kezdetű dalt. Ez 1972 karácsonyán volt, amikor apukámnak tőlem „ezt hozta a Jézuska”.

Citerás pályafutásom voltaképpen ekkor indult el. Ekkor kezdődött az, amit a későbbi tevékenységem legfontosabb és legértékesebb részének tartok: a többiek tanítása, segítése, biztatása. Az én „egyetlen stafétabotomat sok ezernyi darabra osztottam, hogy minél többen száguldhassanak a nagy cél felé”.Hamarosan alig 16 évesen tagja lettem a kiskunfélegyházi Népdalkörnek, ahol rengeteget tanultam az idősebbektől. A gimnáziumban is alakítottunk egy 3 fős zenekart, iskolai ünnepségeken szerepeltünk. A Népdalkörrel pedig rendezvényre játunk. Jó érzés volt apuval egy dalkörben zenélni. Másik példaképem, a szintén félegyházi Kurucz Laci bácsi volt, aki a hangszereket készítette is. Zsűrizett citerái a tengertúlra is eljutottak. Sajnos, már egyikük sem él. Örökségüket azonban viszem tovább. Megörököltem mindkettőjüktől a citerázás szeretetét, valamint apukámtól, az 1963-ban, a félegyházi Seres Ferenc által készített hangszerét. 1992-től rendszeresen jártam citerázni a pálmonostori Kiss tanyára, ahol tanyaturizmus keretében fogadták és fogadják a vendégeket. Sokszor táncra is perdültek és együtt nótáztunk.(A német vendégek körében ismert az Az a szép, az a szép kezdetű nóta.)

Előfordult, hogy néztek rám, döbbenten, tágra nyílt szemekkel és akkor… igen, akkor olyan tapsvihar zúgott fel, amilyet addig elképzelni sem tudtam volna. A kezeimet figyelték tátott szájjal….hogy csinálod ezt?

1996 márciusa óta dolgozom a gátéri Faluházban, mint könyvtáros és programszervező, valamint vezetem a Nyugdíjasklubot is.1998-ban alakítottuk meg a Népdalkört, melyet eleinte egyedül kísértem citerán. Jelenleg is működünk, rendszeresen részt veszünk a helyi ünnepségeken és szívesen teszünk eleget más települések meghívásainak is.

Az eltelt 18 év alatt neveltem az utánpótlást is, kb.30 gyermekkel, fiatallal szeretettem meg ezt a gyönyörű népi hangszert. A faluházban jelenleg is működik citeraszakkör. A hangszerek részben a Faluház hangszerei, részben saját hangszerek. A hagyományos, egyszerű citerajátékot tanítom a gyerekeknek hallás után, ahogyan én is tettem gyerekkoromban. Elsősorban népdalokat tanulunk. Gitárpengetővel pengetünk már nem pulykatollal, de ezt is megmutatom.

Minősítő versenyeken inkább a Népdalkörrel vettem rész. 1999-ben az általam vezetett Gyöngyösbokréta citerazenekarral (9 fős zenekar volt, elsősorban néptáncos fiatalokból) Kunszentmiklóson Ezüst minősítést szereztünk. 2011-ben Tiszakécskén a zsűri „Dicséretes” fokozattal jutalmazta citerajátékomat.

Elsősorban saját kedvtelésemre szeretek zenélni, nem törekszem a „babérokra”.Nem várok különösebb elismerést, csupán arra vágyom, hogy majd egyszer átadhassam a stafétabotot lelkes, citerázni szerető fiataloknak. Jól esik, mikor másoknak tetszik a hagyományos citerajátékom, s a már szinte feledőbe ment népdalok.

Több alkalommal, citerás tudásomnak köszönhetően jutottam külföldre is. Németországban és Erdélyben két-két-, Dániában pedig egy alkalommal vehettem részt magyar napokon. Jelenleg itt tartok. Hogy hogyan tovább?………….Legyen ez a jövő zenéje.

  1. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Gátér község vezetésének egyik alapszemlélete a faluközösség fejlesztése, a közösségi érzés erősítése. Ennek nagyon jó eszköze a közös éneklés, a szabadidős rendezvények hangulatának a segítése . Rádi Józsefné citerajátéka fontos számunkra, büszkék vagyunk arra, hogy a mi falunkban egy ilyen tehetség is lakik. Ezt az értéket nemcsak megbecsülni kötelességünk, hanem tovább adni a felnövekvő generáció számára. Citerajátékát ezért mindenképpen szeretnénk a települési értéktárunk részévé tenni.

  1. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Kivonat